Monumentális és kecses
Egy mérnökiroda kénytelen volt visszaadni a megbízást, egy másik pedig két specialista bevonásával, 3D modellezés segítségével tudta csak elkészíttetni a vasalási terveket. 2D-ben egyszerűen nem lehet bizonyos feladatokat megoldani – ez a fő tanulságuk az új budafoki víztorony tervezése körüli bonyodalmaknak. A létesítmény nemcsak a Fővárosi Vízművek – és némiképpen a városrész – új szimbóluma, de a nemzetközi Nemetschek-cégcsoport kommunikációjának is központi látványeleme a 2009. évben.
Az új víztorony Dél-Budapesten, Budafokon áll. A városrész valaha önálló település volt, ma már a főváros szerves része. A terület az elmúlt évtizedekben látványos fejlődésen ment át: egyre többen költöztek ide, egyre több jelentős ingatlanfejlesztés indult. A terület népessége tehát nőtt, de a közműhálózat nem tudott a fejlődéssel lépést tartani, így vízellátási gondok keletkeztek.
Mivel Budafok fennsíkra települt, a problémát egy új, 3000 köbméter kapacitású víztoronnyal lehetett legjobban megoldani. A létesítmény ma megbízhatóan gondoskodik Budafok és környékének folyamatos vízellátásáról.
A budafoki fennsík természetvédelmi terület, számos különleges helyi növényfaj található itt. Az építés tervezésekor, illetve a kivitelezés folyamán ezt is figyelembe kellett venni.
Aszimmetrikus szerkezet
A Fővárosi Vízművek 2002-ben írt ki nyílt építészeti tervpályázatot a víztoronyra. A tenderre 23 terv érkezett be. A nyertes a Narthex Kft. lett (vezető tervezők: Perényi Tamás és Kolossa József). A zsűri különösen a kecses szerkezeti megoldást értékelte a győztes pályaműben, amely – annak ellenére, hogy monumentális ipari létesítményről van szó – légies látványt nyújt, és egyedi kialakításának köszönhetően alkalmas arra is, hogy a Fővárosi Vízművek új szimbólumává váljon.
Az építmény különlegességét elsősorban az aszimmetrikus szerkezet adja. A torony törzse ugyan hagyományos szimmetrikus kialakítású, ám azon a kehely formájú víztartály excentrikusan helyezkedik el. A kehely megtámasztását négy hangsúlyos konzollal oldották meg; így a látvány arra emlékezteti a szemlélőt, mint ha két szimbolikus kéz nyújtaná a magasba a vízzel telt tálat, azaz kelyhet. A letisztult, klasszikus formának, a nemes arányoknak köszönhetően a víztorony megnyugtatóan simul a tájba, egyediségével mégis magára vonzza a tekintetet.
Nem várt nehézségek
A kivitelezési munkálatokat 2003 második felében kezdte el, és 2007 végén fejezte be a 31.ÁÉCS Kft. A szerkezet 3500 köbméter betont tartalmaz, amelyhez 700 tonnányi betonacélt használtak fel. Az alapozás körhenger alakú, 19 méter átmérőjű vasbeton építmény. A toronytörzs alaprajza patkó alakú; legnagyobb szélessége 9 méter, magassága 24 méter. A víztorony teljes magassága 42 méter.
Az építés költségét sikerült az ilyen építmények átlagos költségszintje környékén tartani, az eredetileg tervezett keretet azonban túllépték, és az elképzelt határidőt sem tudták betartani. A tervezésben ugyanis nem várt nehézségek merültek fel, így a törzs elkészülte után hónapokig le kellett állni a munkálatokkal, és erre az időszakra az elkészült állványzatot fenn kellett tartani.
A gondok a szerkezettervezésben jelentkeztek. Az első körben felkért mérnökiroda némi mérlegelés után visszaadta a megbízást. Másodszorra a Mélyépterv Consulting Engineering Kft.-t bízta meg a feladattal a vízművek. Itt olyan szaktekintélyek vettek részt a munkában, mint Mérei László, vagy a 2008-ban elhunyt Thoma József, akit a világ egyik vezető szakembereként tartottak nyilván a víztoronytervezés területén; több tucat hasonló projektben vett részt Európa-szerte és a világ számos más táján, továbbá számos szabadalom is kötődik a nevéhez.
A kivitelezési technológiát is újragondolták
A Mélyépterv CE a vasalási tervek elkészítésével alvállalkozót bízott meg, amelynek hamarosan szembesülnie kellett azzal a problémával, hogy a rendelkezésére álló 2D CAD-eszközzel képtelen megoldani a feladatot. Ezért más alvállalkozót kerestek, és 2004-ben találtak rá a Kokopelli Kft.-re. Az alapprobléma továbbra is fennállt: egyértelmű volt, hogy 2D-ben nem lehet ilyen jellegű vasalási tervet kidolgozni. A toronytörzs szimmetrikus szerkezetű, mint ahogy önmagában a kehely is az; ezek megtervezésével meg tudtak volna birkózni. A gondot a két alapelem összeillesztése okozta, pontosabban az aszimmetrikus konzolok; a „kezek”, amelyek a kelyhet tartják. A feladat megoldásához a Kokopelli két szakértőt vont be a munkába, Rákosi Zsoltot és Schneider Balázst, akik mindketten az Allplan szoftver 3D alkalmazásainak specialistái. Pályafutásuk egy-egy szakaszában mindketten a Nemetschek Magyarország Kft.-nek dolgoztak ügyféltanácsadói munkakörben.
Első lépésként meg kellett érteniük a szerkezetet, hogy el tudják készíteni a törzs feletti szerkezet 3D modelljét. Újragondolták a kivitelezés technológiai folyamatát is. Az eredeti terv szerint a kelyhet a talajszinten készítették volna el monolit szerkezetként, majd darukkal emelték volna be végleges helyére. Az új 3D modellből azonban az a megoldás következett, hogy a kelyhet előregyártott kéregpanel-szeletekből készítették; egyenként emelték fel őket, és a magasban illesztették össze.
Az új modell kidolgozásakor a legfontosabb feladat az volt, hogy kidolgozzák azokat az „interface”-szerkezeteket, amelyekkel a kehely a törzshöz, illetve a konzolokhoz illeszthető. Mindezt úgy kellett megtenniük, hogy a szerkezetben elférjenek az acélbetétek – ami nem is volt olyan egyszerű feladat, hiszen ezek átmérője a 20 és 36 milliméter közötti mérettartományban változott. Ráadásul mindebből olyan rajzokat kellett készíteniük, amelyek pontosan érthetővé teszik a vasszerelési folyamatot a helyszínen dolgozó kivitelezők számára. E folyamatot egyébként aligha nevezhetjük hagyományos vasbetonszerelési munkának; valójában speciális acélszerkezetet kellett itt felépíteni. Mindezt lehetetlen lett volna megvalósítani az Allplan szoftver magas szintű 3D-megoldásai nélkül.
Siker és tanulság
A budafoki víztorony építéséhez a magas szintű 3D-megoldásokat Rákosi Zsolt és Schneider Balázs szállította; tudásuk és tapasztalatuk nélkül nehéz lett volna folytatni a holtpontra jutott tervezési munkát. A szakembereket a munka hátteréről kérdeztük.
– Mi volt az első benyomásuk, amikor ezzel a szokatlan feladattal találkoztak? Nem tűnt túlságosan is szokatlannak?
Schneider Balázs: Hogy őszinte legyek, tényleg annak tűnt… Egy víztoronytól hagyományosan azt várja az ember, hogy műszaki feladatot lásson el, az esztétikai megjelenés nem szokott első rendű szempont lenni. Itt éppen ez történt, és ebből adódott a kihívás a tervezésben részt vevők számára.
Rákosi Zsolt: Természetesen nem a mi dolgunk, hogy az építészeti koncepciót minősítsük. Az volt a feladatunk, hogy olyan 3D modellt alkossunk, amely megfelel a statikai és kivitelezési szempontoknak. Közben persze tudtunk a háttérről is: mivel a vízművek nemrégen eladta a margitszigeti víztornyot, most nemcsak egyszerűen egy új műszaki létesítményt, hanem új szimbólumot is akart. Valaki azt mondta: ez nem épület, hanem szobor. Azt hiszem, igaza volt.
– Mindketten dolgoztak a Nemetschek Magyarország Kft.-nek is. Milyen hatással volt ez szakmai tevékenységükre?
Schneider Balázs: Akkor ismerkedtem meg a Nemetschekkel, amikor megalakult a magyarországi leányvállalat, és csak rövid ideig dolgoztam a cégnek. Most a Nazca Kft. társtulajdonosa vagyok, mérnökirodánk szerkezettervezési és méretezési feladatokat végez. Természetesen Allplan szoftvert használunk.
Rákosi Zsolt: Most is rendszeresen dolgozom a Nemetscheknek. Az a feladatom, hogy tanácsokkal segítsem az Allplan-felhasználókat, főképpen a különleges feladatok megoldásában. Egyébként érdemes még itt megjegyeznünk, hogy egyikünk sem informatikai szakember; mindketten építőmérnökök vagyunk, gyakorló statikusok.
– Hogyan tudtak együtt dolgozni egy olyan nemzetközi hírű szaktekintéllyel, mint amilyen Thoma József? Biztosan szükség volt ebben a projektben az önök speciális tudására, de hát mégiscsak fiatalabbak, tapasztalatlanabbak, mint ő… Nem okozott ez feszültséget a munkában?
Rákosi Zsolt: Ez együttműködés volt, nem verseny. A projektben éppúgy nélkülözhetetlen volt Thoma Józsefék óriási tapasztalata, mint a mi jártasságunk az Allplan 3D alkalmazásaiban. Közös feladat volt, közösen sikerült megoldanunk.
Schneider Balázs: Ahogy nő az igény a különleges, szokatlan kialakítású épületek megvalósítására, úgy lesz egyre inkább lehetetlen megfelelő terveket készíteni 3D modellek készítése nélkül. Úgy gondolom, ez a fő tanulság azok számára, akik részt vettek ebben a projektben, és mindazoknak, akik sikeres tervezők szeretnének lenni.